Taisen Deshimaru: Igazi Zen

Az alábbiakban Taisen Deshimaru mester Igazi Zen című könyvéből olvashatóak részletek.

Taisen Deshimaru a zen mély bölcsességének lényegét nyújtja át olvasóinak ezzel a könyvvel. Az érdeklődők nem csak a zazen fogalmát ismerhetik meg a műből, hanem a zazen módszerét, gyakorlásának titkait és szabályait, a zazen útjának különböző tudatállapotait, a megfelelő tudati hozzáállást és a szervezet egészségi állapotára, jóllétére kifejtett áldásos hatásait is.

"Az Igazi Zen történelmi jelentőségű könyv, amely által európai emberek ezrei kerültek kapcsolatba az igazi zennel." - Myoken mester

 

A zazen meditációs gyakorlat ülő tartásban. Buddha ebben a tartásban gyakorolva érte el a satorit, vagyis a felébredést. Ez a tudatállapot képviseli az egész zen filozófiát.

Buddha fényűző életet élő herceg volt. Életével a palotában mégsem volt elégedett. Szellemi utat keresett és szükségesnek látta a meditáció gyakorlását. Így még fiatalemberként elmenekült a palotából, és a meditáció igazi tapasztalatának keresésére indult.

A mushotoku jelentése haszon nélkül, szerzésvágy nélkül (mu – tagadás, shotoku – haszon).

A shikannak ugyanaz a jelentése, mint a mushotokunak: cél nélkül, haszon nélkül.

Dōgen mester egyik legfontosabb alapelve az, hogy ne vágyakozzunk haszonra, és ne viszonzás reményében adjunk. A mushotoku lényeges alapelv, amely a shikantazán, a cél nélküli ülés gyakorlásán, a Buddha tartásán keresztül valósul meg.

A zazen gyakorlása feltételezi mindenekelőtt egy hozzáértő, hagyományosan beavatott és a pátriárkákon keresztül a Buddhához kapcsolódó mester irányítását.

A mester egy dōjōban vezeti be a tanítványt a gyakorlásba, és a tanítvány csak bizonyos idő után gyakorolhat egyedül. Elővigyázatosságból azonban időről időre ellenőriztetnie kell a tartását bevezetése után is.

A zazen hatékonysága valójában a tartás kijavításán múlik – a rossz tartás veszélyes lehet, de legalábbis eredménytelen. Mindenesetre a csoportos zazen nagyon gyümölcsöző, a mester jelenlétének köszönhetően, aki felügyel, és a versenyszellem miatt is, amely további energiát ad.

A dōjō az a hely, ahol a meditációt gyakorolják, szanszkritul bōdhi manda, „a bölcsesség helye”. A légkörnek nyugodtnak, derűsnek kell lennie, a csendnek pedig a lehető legtökéletesebbnek. Semminek sem szabad magára vonnia a tekintetünket, annak érdekében, hogy a tudatunk ne legyen szétszórt.

A dōjō – ha tökéletesen karbantartják – mérsékelt hőmérsékletű, nyáron hűvös, télen kellemes, jó illatú (a gyakorlóknak szigorúan tisztáknak kell lenniük, mivel bármiféle testszagot gondosan el kell kerülni). 

A hagyomány megkívánja, hogy a terem közepére vagy esetleg egyik végébe oltárt állítsanak. Az oltáron egy Buddha-képet vagy -szobrot tartanak, mindig friss virággal, miközben füstölő árasztja illatát. 

Hogyan keresztezzük lábunkat a párnán ülve

A legjobb módszer az, ha jobb lábfejünket talppal fölfelé a bal combunkra helyezzük, aztán bal lábfejünket a jobb combunkra. Ez a hagyományos lótuszülés, szanszkritül padmasana, japánul kekkafuza.

Ha a kekkafuza lehetetlen, könnyebb lesz felvenni a féllótusz vagy hankafuza tartást. Bal lábunkat talppal fölfelé a földre helyezzük, jobb lábfejünket pedig a bal combunkra fektetjük.

Általában nem tanítom meg a légzés módszerét, míg meg nem bizonyosodom arról, hogy a gyakorlók képesek megfelelő ideig a tartásban maradni. Valójában az elhamarkodott tanításból két nemkívánatos dolog származhatna: az első, ha a tartás nem lenne helyes, lehetetlen lenne a megfelelő légzést biztosítani; a második pedig az, hogy a légzésre való összpontosítás ártana a figyelemnek, amelyet a gyakorlónak fenn kell tartania azzal az öt főbb ponttal kapcsolatban, amely a helyes tartást eredményezi. 

A zen légzés nem hasonlítható a jógalégzésekhez, amelyek inkább különleges testi és lelki hatásokat kívánnak elérni. A zen légzés mindenekelőtt lassú, erőteljes, természetes ritmust igyekszik kialakítani. Normális légzéssel hosszú ideig egészségesen, kiegyensúlyozott tudattal lehet élni; viszont a rendellenes légzés gyengeséget, a tudat ingatagságát, betegséget vagy akár halált is okozhat.

A tiszta tudat

A sōtō zen lényege a látás az igazi egóban, a természetes egóban, a tiszta tudatban, a tiszta egóban. A kyōsakun, a meditációs boton néha ez áll: „Látnunk kell saját igazi énünkben, vagyis igazán látni a tudatunkban" (a Dainichikjó szútra egyik mondata). A kyōsaku tehát a kontinban vagy sanranban lévők számára alkalmazandó gyógyszer. 

A gyakorlás első tíz-húsz percében a tudat folyamatosan kerülhet lehangolt vagy izgatott, kontin vagy sanran állapotba, de ha több zazen követi egymást, kinhinnel kísérve, a sanran viszonylag simán abbamarad; de ekkor még mindig könnyű kontinba esni, tehát oda kell figyelnünk arra, hogy elkerüljük ezt az állapotot. Akkor a tudat nyugodttá válik, ahogy egy pohár víz kitisztul, miután a sár leülepedett benne. 

 

A buddhista szútrák tíz tudatállapotot írnak le, a naraka, a pokoli szenvedés állapotától egészen a buddha állapotig.

A buddhizmusban a narakának (a tudat pokoli állapotának) eltérő a jelentése, mint más vallásokban, épp úgy, mint a déva állapotnak (az angyali tudatállapotoknak). A buddhizmust megelőző védikus vallásokban például ezeknek az állapotoknak többé-kevésbé ugyanaz volt a jelentésük, mint a katolicizmusban. Ez ugyanígy igaz néhány kevéssé művelt buddhistára is, és napjainkban láthatunk olyan buddhista képeket is, melyek Dante leírásaira hasonlítanak a pokolról és a paradicsomról. Ám a buddhizmus valódi megértésében ezek az állapotok csupán tudatállapotok. Különösen a zenben ezeket az állapotokat egymást követő szakaszonként magyarázzák, amelyeken a tudat áthalad a zazen gyakorlása közben. 

Ez a tíz szakasz egy változó folyamatot alkot, de nem létezik köztük igazán éles határvonal, hiszen mindegyik átfedésben van a közvetlenül előtte és utána jövő állapottal. Leírom ezeket a szakaszokat a szútrák szerint.

Kétféle tudati torzulás elkerülésére kell odafigyelnünk. Az első a tudat ellazulása, mikor a tudat egyre jobban elernyedve végül eltompul, ez a kontin; a második pedig az ellenőrizetlen, szétszórt tudat, ez a sanran. A kontin könnyen hallucinációkhoz, látomásokhoz, a félálomra jellemző képekhez, hangokhoz stb. vezet. Mindez alapvetően rossz, legyen szó akár kellemes, akár félelmetes jelenségekről. A hallucinatív észlelések kifinomult lelki tartományba tartoznak, emiatt éreznek egyes gyakorlók zazen alatt valamiféle egységet a kozmosszal vagy buddhának képzelik mgukat, de ezt nem szabad összetévesztenünk önmagunk és a kozmosz igazi összeolvadásával vagy a Buddhával való igazi azonosulással. Ez az eltérés nagyon fontos.

 

Elérhetőségek

Budapest | +36-70-386-20-02 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Debrecen | +36-20-976-35-74Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Szigetszentmiklós | +36-70-382-72-64 | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Szombathely | +36-20-779-06-17 | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Bukarest | +40-726-328919 | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Brassó | +40-729-290028 | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Taisenji napirend

A Taisenji a mindennapi gyakorlás helye Budapesten Myoken mester vezetésével. Első alkalommal kérjük érkezzen legalább félórával korábban!

Zazen időpontok:
hétfő-péntek
06:00-08:00 | 18:30-20:00
szombaton:
08:30-10:30 | 
18:00-19:00

Cím: 1161 Budapest, Rákosi út 77.

Megközelíthető az Örs vezér teréről  a 244-es, a 144-es, a 174-es busszal, a Batthyány utcai megállónál leszállva, vagy a Bosnyák térről a 277-es busszal, a Rákosi útnál leszállva.

Monday the 29th. .