A buddhista szútrák tíz tudatállapotot írnak le, a naraka, a pokoli szenvedés állapotától egészen a buddha állapotig.

A buddhizmusban a narakának (a tudat pokoli állapotának) eltérő a jelentése, mint más vallásokban, épp úgy, mint a déva állapotnak (az angyali tudatállapotoknak). A buddhizmust megelőző védikus vallásokban például ezeknek az állapotoknak többé-kevésbé ugyanaz volt a jelentésük, mint a katolicizmusban. Ez ugyanígy igaz néhány kevéssé művelt buddhistára is, és napjainkban láthatunk olyan buddhista képeket is, melyek Dante leírásaira hasonlítanak a pokolról és a paradicsomról. Ám a buddhizmus valódi megértésében ezek az állapotok csupán tudatállapotok. Különösen a zenben ezeket az állapotokat egymást követő szakaszonként magyarázzák, amelyeken a tudat áthalad a zazen gyakorlása közben. 

Ez a tíz szakasz egy változó folyamatot alkot, de nem létezik köztük igazán éles határvonal, hiszen mindegyik átfedésben van a közvetlenül előtte és utána jövő állapottal. Leírom ezeket a szakaszokat a szútrák szerint.

– Naraka (zsigoku): a pokol és a szenvedés állapota, amit a zazen gyakorlás kezdetén szenvedünk el. A tudat zavarodott, a testtartás helytelen. A tanítvány görcsös, nyugtalan, zaklatott, türelmetlenül várja a zazen végét. A test a zazen tarásban gyűlöli a zazent, a térd, a láb, a váll, a gerinc, stb. kínjai miatt. 

Mivel a mester a gyakorlók háta mögött ül, minden tartásban felismeri a gyakorló tudatállapotát. A naraka állapot a fájdalom okozta feszengő mozgással társul, az arc összerándul, merev, kemény. 

– Preta (gaki): A preták olyan halottak, akik állandóan éheznek, de nem tudnak enni; a vágy és a falánkság jellemzi őket. Zazen közben ebben a szakaszban sóvárgunk a szatorira, a békére, az egészségre, erőkre vágyunk, a gondolatok leállítására, és megvilágosodásra. A gyakorlók ebben a szakaszban nem tudnak uralkodni szerzési vágyaikon.

A mester fölfedezi a tartásban a mohóságot és a vágyat. A fej előredől, a megragadás attitűdjében.

– Tirijag zsoni (sikuso): az állati szakasz. (Ez a szó szanszkritül „állati méhet” jelent.) Ebben a szakaszban a gyakorló olyanná válik, mint egy állat. Állati vágyak tartják megszállva, az élelem utáni vágy, az érzéki vágyak, és a tompaság is, egyre gyakoribb lesz az álmosság, az állati tehetetlenség és a kontin állapot. 

A mester konstatálja az eltompult hozzáállást, azt, hogy a száj nyitva maradt, néha nyáladzik, a légzés zajos, zavarja a többiket.

– Asura (sura). Az asurák harcias lények, állandóan harcban állnak, folyton háborúznak. Az asura állapot a veszekedés, agresszivitás és felsőbbrendűségi vágy állapota.

Zazen gyakorlás alatt ebben a szakaszban „meg akarjuk nyerni a versenyt”, hogy jobban csináljuk, mint a többiek, és hogy biztosítsuk felsőbbrendűségünket. Amikor halljuk, hogy a kjószaku megüt valakit, azt gondoljuk: „az én zazenem jobb”, és nem akarjuk elfogadni a botot. 

A mester felismeri az asura állapotot az agresszív, harcias hozzáállásról, és az összerándult, indulatos arckifejezésről is.

– Manusja (ningen): a tartás jó, emberi, természetes, de nem fénylő, mint a felsőbb szakaszokban; ez a hétköznapi, normális ember tartása. A tudatot ebben a szakaszban főként az életkörülmények, a családi ügyek, a munka stb. foglalkoztatja. Nem képes elszakadni az élet ügyeitől, teljesen elfelejteni őket. 

– Déva (tennin): egy professzor, egy európai buddhista lexikon szerzője a dévát „godnak”, istennek fordította, de ez a fordítás nem helyes, még akkor sem, ha a déva szó rokona a görög teosznak, a latin deusnak, és a francia dieunek. Ez a szó a görög mitológiában nyert értelmet. Valójában  a dévák fénylő, sugárzó  lények, (tehát a latin dies, nap szóval közös a gyökerük). Létük annyira kellemes, hogy nárcizmusba esnek. Ez az állapot a zazen alatt nagyon boldog gyakorlók sajátja. Nagyon elégedettek magukkal, és tetszelegnek önmaguk előtt. Egyesek közülük ezt az állapotot a szatorinak, megvilágosodásnak vélik, de ez nagy tévedés. 

– Sravaka (somon). Ebben az állapotban azt gondoljuk, hogy szatorink van, de valójában ez a dogmatikus biztonságérzet állapota. Azt gondoljuk: „Értem a kut, az ürességet, értem a Buddha tudatát, a szútrák tudatát, szatorim van.” De ez valójában csak intellektuális megértés, a filozófia és a dogmák diszkurzív megértése. Az a benyomásunk, hogy buddhák vagyunk, de ez hamis, és nem az igazi szatori. 

– Pratyéka buddha (engaku): ez az állapot a somonéhoz hasonló. Akkor jelenik meg, amikor valaki hosszú ideig mester nélkül, tanulmányok nélkül, magányosan és dogmatikusan gyakorol. A mester felismeri ezt az állapotot a tartásról, ami merevvé válik. A gyakorló nem fogad el tanításokat, azt gondolja: „tökéletes buddha vagyok.” Túlzott magabiztossága miatt tudata rideggé válik, a többi lény iránti végtelen együttérzés nélkül. Így nem képes előrelépni, követni az Utat. Megáll. 

– Bódhiszattva (bózacu). A mahajána szerint ez az igaz állapot. Tartása hasonló a manusja állapotéhoz, de a tudat a buddháé, aki megértette az ürességet, bizonyos módon élő buddha. A buddhaszobrok nincsenek földíszítve, nincs rajtuk ékszer, a bódhiszattvák szobrain viszont van. A bodhiszattva nem önmagáért keresi a szatorit, hanem minden érző lényért. Megértése minden érző lényé.

Japánban az utak szélén, a kereszteződéseknél lehet látni bódhiszattva szobrokat (zsizó bózacu), amelyek elhelyezésük révén mutatják a bódhiszattva jellemét, aki mindenki szolgálatára áll, nem zárkózik be egy templomba. Egyes nyugati zazen gyakorlók a dódzsót nem tartják elég megfelelőnek, zavarja őket a többi gyakorló, tehát otthon, magányosan gyakorolják a zazent. Ez a somon attitűdje; a többiek másokkal együtt gyakorolják a zazent, anélkül, hogy azok zavarnák őket, függetlenül a helytől és a fejlődési szakasztól. Ez az igazi bózacu hozzáállás. 

– Buddha (bucu, hotoke): ez a legmagasabb, legvégső szakasz. Az igazi ku, az igazi üresség, a hisirjó, amit már leírtam ebben a könyvben. A tartás beteljesedett. A tudat eléri a teljes megvilágosodást, a legmagasabb rendű bölcsességet, a samjak szambódhit. Japánul a buddha egyik neve hotoke, ami azt jelenti: kibont, kibogoz, kibontakozik, nyitva hagy, meztelenre vetkőzik, és „semmivé” válik. 

Így hát ezek a tudatállapotok a bölcsesség felé vezető lépések. Leírtam ezeket az állapotokat a legalsótól a legfelsőig. A zazen révén elérhetjük a legvégső bölcsességet, és eljuthatunk a naraka állapotból a Buddha állapotba, az örökké boldog és békés tudathoz. Meg kell értenünk, hogy a zazen alatt ezek az állapotok nem szükségszerűen a fenti sorrendben követik egymást, hanem egyetlen zazen alatt egymástól távol eső állapotokat is meg lehet tapasztalni. Ha nagyon hosszú ideig folytatjuk a zazent, biztosan elérhetjük a legvégső állapotot. 

Már mondtam, és újra elismétlem: a tartás nagyon fontos, mivel buddha-tartásban lenni azt jelenti, hogy buddhává válunk és szatorink van. 

A zazen tényleg a szatori: hishirjó.

Elérhetőségek

Budapest | +36-70-386-20-02 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Debrecen | +36-20-976-35-74Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Szigetszentmiklós | +36-70-382-72-64 | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Szombathely | +36-20-779-06-17 | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Bukarest | +40-726-328919 | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Brassó | +40-729-290028 | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Taisenji napirend

A Taisenji a mindennapi gyakorlás helye Budapesten Myoken mester vezetésével. Első alkalommal kérjük érkezzen legalább félórával korábban!

Zazen időpontok:
hétfő-péntek
06:00-08:00 | 18:30-20:00
szombaton:
08:30-10:30 | 
18:00-19:00

Cím: 1161 Budapest, Rákosi út 77.

Megközelíthető az Örs vezér teréről  a 244-es, a 144-es, a 174-es busszal, a Batthyány utcai megállónál leszállva, vagy a Bosnyák térről a 277-es busszal, a Rákosi útnál leszállva.

Friday the 24th. .