Feladni ezeket az egyedi körülményeket, ezeket az egyéni feltételeket, az szerzetessé válni. Elhagyni a családot, elhagyni a házat és soha vissza nem térni az otthonunkba. A buddhizmus titka, a vallás titka ez a nem-birtoklás.

Nagyon nehéz azzal a test-tudattal gyakorolnunk, amely hozzánk tartozik. “A zazenem jó, a zazenem rossz. A szobámban akarok maradni, nem vagyok jó formában.” A zazen az azzal a testtel való gyakorlás, amelyik nem tartozik hozzánk.

Dogen így magyarázza: “Ez a füvek, a fák, a végtelen átalakulások.” Bensőségessé válni a természettel. Megfeledkezni az egyéni egóról, a selfnek lenni, mely betölti a teljes univerzumot. Minden tudat zanmai. Nem-kettősség, nem-szétválasztás, nem-küzdelem, nem-háború. A tudat igazi békéje. Ennek a békének a titka a nem-birtoklás. A fejtetővel nyomni az eget és a térdekkel a földet. Összpontosíts a tartásodra azáltal, hogy nem tartasz távolságot magad és az Út között, magad és az igazság között, magad és Isten között. Isten nem távoli és elérhetetlen, ő a cserepek, a kövek, a falak és a hegyek.

Mokusho Zeisler – Dogen mester Shanjujichi Bodaibunpo kommentárja